Daragaluska édesen

Ha akarom főétel egy tartalmas leves után, ha akarom desszert kisebb adagban az ebéd után. Az mindenesetre biztos, hogy gyors és olcsó megoldás az édesség utáni vágy csillapítására. A recept alapötlete Hegyi Barbara Abraka babra könyvéből származik. Néhány apróbb dolgot változtattam csupán rajta.

Hozzávalók: 

1 liter tej

20 dkg búzadara

10 dkg cukor

2 narancs szárított héja

csipet só

A morzsához:

2 dkg vaj

20 dkg zsemlemorzsa

A tálaláshoz:

porcukor

házi narancslekvár

Szárított narancshéjat nagyon egyszerűen készíthetünk. A lehetőleg kezeletlen, megmosott narancs héját zöldséghámozóval levágjuk úgy, hogy fehér rész ne maradjon rajta. Egy napig meleg helyen hagyjuk kiszáradni (én rátettem a radiátorra egy papírlapon), majd amikor zörgőssé vált befőttes üvegbe tesszük és felhasználásig betesszük a kamra polcára. Az így kapott szárított narancshéjat kávédarálóval ledaráljuk a cukorral együtt, ami ezzel az eljárással nagyon szép narancs színű, illatú és ízű porcukorrá válik. A tejet (én nem szoktam felforralni) a narancsos cukorral (ettől olyan szép sárgává válik, mintha rengeteg tojással dúsítottuk volna), a darával és a sóval folyamatos keverés közben addig főzzük, amíg az hólyagot nem kezd el vetni. Ekkor levesszük a tűzről, langyosra hűtjük (ezalatt egy kissé megszilárdul és formázhatóvá válik). A zsemlemorzsát a vajban arany színűre pirítjuk, majd a tejbegrízből 2 teáskanál segítségével galuskákat szaggatunk bele. Összeforgatjuk és porcukorral megszórva házi narancslekvárral kínáljuk.

Sajtos tejbegríz

Ennek az ételnek nagyon egyszerű története van. Amikor a nyár elején kifordult a bokám az első hetekben nem igazán tudtam huzamosabb ideig a konyhában tevékenykedni, úgyhogy gyors egyszerűen elkészíthető ételeket próbáltam összedobni. Szó szerint. :))) Az ötlet alapja a Gnocchi alla Romana. Ezt egyszerűsítettem le, mert sem kedvem, sem türelmem nem volt a pogácsaszaggatóval pepecselni. Ez pedig a végeredmény. Nekem nagyon ízlett! :)

Hozzávalók:

10 dkg búzadara

8 dl tej

1 tojás

15 dkg parmezán sajt

1,5 dl tejszín

10 dkg mozzarella sajt

5 dkg vaj

őrölt szerecsendió

törött bors só

Sóval, törött borssal és őrölt szerecsendióval ízesítjük a tejet, majd felforraljuk. Folyamatos keverés mellett evőkanalanként adagolva hozzákeverjük a búzadarát, amivel addig főzzük amíg meg nem szilárdul. Lehúzzuk az edényt a tűzről és hozzákeverjük az enyhén felvert tojást, a frissen lereszelt parmezán felét, majd jól összekeverjük. Alaposan kivajazott sütőformába (legjobb, ha kerámiatálat használunk) töltjük és meglocsoljuk az olvasztott vajjal elkevert tejszínnel. Megszórjuk a maradék parmezánnal és a vékony szeletekre vágott mozzarella sajttal. A tetejét meghintjük sóval, törött borssal és szerecsendióval. 180 fokos sütőben 25-30 perc alatt aranysárgára sütjük. Hidegen és melegen egyaránt fogyaszthatjuk. Salátával tálalva könnyű főfogásként, míg húsok mellé köretként is tálalhatjuk. A recept megjelent a Kifőztük 2011. szeptemberi számában is.

Sült marhahús meggyszósszal, pirított darával

Ez amolyan bónusz étel nálunk. Akkor készül, ha valami olyasmit főzök ebédre, amiről tudom, hogy Panna nem szereti. A családi repertoárba is miatta került be, mert folyton az óvodai meggyszószt és pirított darát emlegette, úgyhogy a kedvéért elkészítettem. A pirított dara amúgy nekem új volt, azelőtt csak tésztán találkoztam vele, de el kell ismernem, hogy gyümölcsmártások mellé valóban kitűnő köret. Szóval ez egy jó rég óta használt (hiszen hol vannak már az óvodás évek?) többszörösen kipróbált és letesztelt recept.

Hozzávalók:

A húshoz:

60 dkg marhahús

só

törött bors

2-3 evőkanál olaj

A szószhoz:

60 dkg kimagozott meggy (lehet fagyasztott is) 

2 evőkanál cukor

3,5 dkg forraltbor fűszerkeverék (vagy puncs fűszerkeverék)

2,5 dl tejszín

1 evőkanál liszt

só

A pirított darához:

20 dkg búzadara

4 dl víz

só

A húst szeletekre vágjuk majd kiveregetjük. Ízesítjük sóval és törött borssal. Végül felhevített olajban mindkét oldalát átsütjük. A szószhoz a kimagozott meggyet a cukorral, a forraltbor fűszerkeverékkel és egy csipet sóval közepes lángon addig főzzük amíg levet ereszt. Ekkor a lisztet a tejszínnel simára keverjük és a forró meggyléből egy keveset hozzáadva behabarjuk vele a mártást. Jól kiforraljuk. A körethez a darát sóval ízesítve szárazon világos barnára pirítjuk, vigyázva, nehogy megégjen, és az étel keserűvé váljon. Felöntjük a vízzel és a tűzről levéve hagyjuk, hogy a daraszemek megduzzadjanak. A húst, a meggyszószt és a pirított darát egymás mellé rakva tálaljuk. A recept megjelent a Kifőztük júniusi számában.